NoBadChoice – a te utad, a te döntésed

Segítünk célba érni

Valós esély hátrányos helyzetű fiatalok stabil életkezdésére

Hol van a probléma gyökere?

Szerintünk a társadalmi szegregációban keresendő. Neked mit mond az a kifejezés? Tudod, hogy valójában mit jelent?

Az iskolai szegregáció lényege, hogy különböző származású, szociális hátterű, vallású, anyanyelvű diákokat elkülönítve oktatnak. Az oktatási szegregáció fogalma Magyarországon elsősorban a roma gyerekek elkülönítésével kapcsolatban merül fel.

Milyen méretű ez a probléma ma Magyarországon?

Az 1980-as évek elején még csak 150 ilyen osztályt tartottak számon.
A roma tanulók aránya a teljes általános iskolás népességben időközben nagyjából a duplájára nőtt, a cigányosztályok száma viszont a nyolcszorosára.
Az ország általános iskoláiban 2002-ben legalább 3000 roma többségű osztály volt, legalább 1200-ba csak romák jártak.

Mi jellemzi a szegregációban élő gyerekeket és családjaikat?

Az áltagosnál sokkal rosszabb életkörülmények. Vannak olyan gyerekek, akik úgy nőnek fel, hogy a családnak nehézséget okoz a mindennapi étkezés, vagy nincs fürdőszoba a házban, vagy akár vezetékes víz sem. Ilyen körülmények között élnek és igyekszenek boldogulni ezek az emberek. A társadalom a „hátrányos helyzetű” ill. „halmozottan hátrányos helyzetű” jelzővel illeti őket, utalva a valós helyzetükre.

Nehéz a kitörés, hatékony segítség nélkül szinte lehetetlen

Az ilyen életkörülmények között élő családok napról napra élnek, sokszor szociális támogatásra szorulnak vagy közfoglalkoztatásból tartják fenn magukat. Amennyire tudják. Mindennapjaikat a munkanélküliség, a nélkülözés, kilátástalanság hatja át. Ez sokszor talajvesztettséghez vezet, ami könnyen kiszolgáltatottá teszi a fiatalokat az alkoholizmus és a szerhasználat felé.

A településvezetés is nehéz helyzetben van

A települések számára sokszor ez egy komplex probléma halmaz, aminek kezelésére nem könnyű valós, jó megoldást találniuk.

Szociális támogatásokra és közmunkára korlátozott összeg áll rendelkezésre, az nem olyan mértékben növelhető, mint ahogy az igény nő.
Sok helyütt egyszerre van jelen a munkaerőhiány: szükség lenne képzett szakemberekre a helyi vállalkozásokban, de nincs elég.
Magas a munkanélküliek aránya, akiknek nincsenek meg az alapvető készségeik a munkavállaláshoz (szociális készségek vagy szakképzettség hiánya).

„Ha azt csinálod, amit szoktál, azt kapod, amit szoktál” (Adam Urbanski)

Tartós, hosszútávú megoldásra van szükség

Ehhez olyan új szemléletmód kell,

Ami segít ezeknek az embereknek saját boldogulásukért tenni
A hátrányos helyzetű családoknak/ gyerekeknek valós lehetőséget teremt egy jobb életre
Ami a munkáltatóknak lehetőséget ad a két generáció óta elérhetetlen roma munkavállalói kör jövőbeni elérésére
A növekvő munkaerőhiány csökkentését hozza el, hosszú távú tervezést tesz lehetővé
A települések vezetésével szoros együttműködésben megvalósítható

Mi lehet ez a megoldás, módszer?

A társadalmi szegregáció csökkentése hosszú távon. Mit jelent?

Megváltoztatni a megszokott mintákat a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban, a legfiatalabbaktól kiindulva
Ezt a gyerekek edukációjával lehet elkezdeni
Olyan fiatalokat terelünk produktív irányba, akikről a legtöbb intézmény és sok esetben már a családjuk is lemondott
Olyan oktatási intézményekben, ahol a tantestület képes megteremteni ehhez a „csodás átalakuláshoz” szükséges közeget
Ezek az intézmények már a Pressley Ridge Alapítvány által lefektetett alapelvek szerint működnek

Mi történik a gyerekekkel ezekben az iskolákban a NoBadChoice fejlesztési programban?

Először megtanulják lecsendesíteni a bennük dúló indulatokat. Ez szükséges ahhoz, hogy el tudjanak kezdeni a tananyagra figyelni
Elkezdenek együttműködni
Kialakul a bizalom tanáraik és társaik felé is
Megtanulnak egymással konfliktusmentesen kommunikálni
Felfedezik saját erősségeiket
Elkezdenek hinni magukban és egy jobb jövőben
Kitartást tanulnak, így képessé válnak a kudarcaikra természetes tanulási útjuk állomásaiként tekinteni
Olyan képességeik, készségeik erősödnek, melyek elengedhetetlenek a XXI. században a munkavégzéshez
Így 18 éves korukra sikeresen el tudnak helyezkedni vagy tovább tudnak tanulni. Vagy mindkettő.

Mi teszi mindezt lehetővé? Mi ad stabil alapot?

Aktív közösségi védőháló veszi körül őket már a kezdetektől, sokszor a család helyett is
Egy erős megtartó közeg: tanárokból, mentorokból, kortársakból
Egy olyan módszertan és szemléletmód mely kellően rugalmas ahhoz, hogy mindig a diákot és fejlődését helyezze a középpontba és e mentén döntsön

Hogyan érjük el, hogy a gyerekek kíváncsiak legyenek, bevonódjanak?

Olyan tevékenységekre hívjuk őket, ami izgalmas, „cool” a számukra
Nem csak élményeket adunk nekik, ezek a programok mind már az ÉLETRE készítik fel őket
Az ÉLETHEZ szükséges skilljeiket fejlesztjük izgalmas játékokkal, csoportmunkával
Egyre magasabb szintű felelősségvállalásra van lehetőségük és élnek is ezzel
A végzett diákok maguk is mentorokká válnak és segítik a fiatalabbakat

Mi a különleges a módszertanban?

Nem csak a gyerekkel dolgozunk, hanem, mindenkivel, aki körülötte / miatta fontos lehet
- az iskolai közegben kezdjük el a közös munkát, a gyerekkel kapcsolatban lépő tanárokkal, nevelőkkel
- a teljes kortárs csoporttal dolgozunk
- az őt körülvevő család is bevonódik már az első időszakban
- más vele kapcsolatba kerülő mentorokat is megszólítunk
Mindig személyre / csoportra szabottan választjuk meg a módszereket
Fokozatosság elvét követjük: egymásra épülő fejlesztési lépésekkel
Hatékony módszereket ötvözünk, új elemekkel egészítjük ki őket
Két nemzetközi modellt építettünk be a folyamatba: Project Venture (USA), RoadON (Hollandia)