0-3 éves korúak traumatudatos intézményi ellátását segítő letölthető kiadványaink:

Gyerekbántalmazás szűrését és jelzését támogató protokoll

Traumatudatos ellátás protokollja

Az ECLIPS egy európai projekt, amely a modern technológia segítségével igyekszik felhívni a figyelmet és készségfejlesztést biztosítani a  gyermekbántalmazás eseteinek felismeréséhez, jelzéséhez és traumatudatos megközelítéséhez a kisgyermekekkel foglalkozó szakembereknek. Az ECLIPS projekt keretében négy európai partner dolgozik együtt két éven keresztül:
• UNIMORE Egyetem | Olaszország
• Centres Dardedze | Lettország
• UCLL Egyetem | Belgium
• Pressley Ridge Magyarország Alapítvány

eclipsproject.eu

Kapjon kellő figyelmet, gondoskodást
minden gyerek az első 1000 napban!

Hogyan ismerhető fel, ha a legkisebbek lesznek a családon belüli erőszak áldozatai?

Négy európai szervezet közösen munkálkodik azon, hogy a 0- 3 éves korú kisgyerekekkel kapcsolatba kerülő szakemberek képesek legyenek felismerni ennek jeleit, és segíteni őket, családjukat, környezetüket úgy, ahogy az a gyerekeknek a legjobb. Erről szól az ECLIPS kezdeményezés.

A projekt célja felhívni a figyelmet a családon belüli abúzust átél gyermekek traumájára, illetve modern technológiák segítségével fejleszteni a gyerekeket segítő szakemberek készségeit.

Na de miért is fontos ebben az időszakban kiemelten figyelemmel kísérni a gyerekek fejlődését?

Az első 1000 nap kulcsfontosságú

A csecsemő életének első 1000 napjában a legkiszolgáltatottabb. Ekkor a legfogékonyabb a külvilágból érkező jelzésekre. Mindenre. Agya úgy működik, mint egy szivacs: az ingereket, a vele történteket mélyen elraktározza. Ami ebben az időszakban éri, az egész életére hatással van.

Születésekor agya, idegrendszere nyitott és fogékony mindenre, a frissen átélt élmények és tapasztalatok töltik meg szép lassan információval. Ha békét, harmóniát tapasztal maga körül, idegrendszere rendíthetetlenül erős alapot épít ebben az időszakban. Ha szükségleteit a környezete kielégíti: felveszik, amikor sír, megnyugtatják, amikor bánatos és megkapja mindazt, ami fejlődéséhez szükséges, akkor stabil alapokról indul az élete.

Ha nem törődnek (jól) vele –  akár bántják, akár elhanyagolják –  az egész életére hatással lesz.

Ha káosz veszi körül, elhanyagolják őt, vagy folyamatos stresszben él, akkor ezek az alapok bizonytalanok lesznek, későbbi esélyei pedig  korlátozottak. Ha nem kapja meg mindazt a gondoskodást, odafigyelést, szeretetet és törődést, ami fejlődéséhez szükséges, akkor már az első 1000 napban komoly hátrányt szenved, kognitív és érzelmi fejlődésében nagy lemaradásokkal fog küzdeni társaihoz képest. Később mindez csak hosszas fejlesztéssel pótolható, ha egyáltalán.

Ha családban történik bántalmazás, ki segít?

A 0-3 éves gyermekek idejük legnagyobb részét a családjuk körében töltik, legyen szó szülőkről, nagyszülőkről vagy egyéb elsődleges gondozókról. Általában ez a legbiztonságosabb környezet  a gyermek számára.

Ha családban történik a bántalmazás, a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó szakembereknek jelentős a szerepük, kiemelten fontos megfigyelőknek számítanak. Napi szinten tudnak beszélgetni a gyerekekkel, kapcsolódni hozzájuk, részt vesznek napi rutinjukban.

Alaposan megismerik a gyermek temperamentumát, így pontosan meg is tudják határozni az esetlegesen szorongást jelző változásokat a gyermek viselkedésében, fejlődésében vagy érzelmei kifejezésében.

Hogyan fest a jelen helyzet? Mire képes a jelzőrendszer? Mennyire felkészültek a szakemberek?

Bár a szakemberek (védőnő, gyermekvédelem, bölcsődei gondozók, gyerekorvosok) jelenlegi tudásuk alapján és a kötelező szűrések során mindent megtesznek,  ez pont egy olyan terület, ahol a   hagyományos képzési modellben nem áll rendelkezésre elégséges tudás, sem megfelelő képzés a családon belüli bántalmazás felismerésére, hatékony szűrésére erre a korcsoportra vonatkozóan.

Projektünk épp ezért a gyerekekkel foglalkozó szakembereket helyezi a középpontba, hogy ezt a hiányosságot pótolja:

• megfelelő képzést és eszközöket ad a jelek és tünetek felméréséhez,
• hatékony támogatást nyújt a gyerekek trauma-tudatos ellátásához,
• olyan eszközrendszert alakít ki, mely bevezetése után széleskörűen alkalmazható.

Sok gondozó találkozik bántalmazott, stresszes vagy elhanyagolt kisgyerekekkel, de nem minden szakember van tisztában vele, hogyan támogassa őket. A dilemmáikra kapnak válaszokat, döntéseikben tudnak megerősödni a folyamat során.

Miért fontos ez?

Magyarországon átlagosan évente 89.000 csecsemő születik (KSH adat), az ő sorsukról, jövőbeli boldogságukról van szó. A 0-3 éves korosztályt tekintve 270.000 gyereket érint a fenti kérdés: az első 1000 nap biztonsága.

Rálátunk-e a probléma nagyságára bántalmazás és elhanyagolás kapcsán?

Statisztikai adatok jelenleg csak a teljes 0-17 éves korosztályt érintően állnak rendelkezésre bántalmazást illetően. Nem tudjuk, hogy a 0-3 éves életkorban milyen arányban fordulhat elő elhanyagolás vagy bántalmazás. Erre a korosztályra külön nem szűrnek a felmérések.

Az elhanyagolás, bántalmazás fejlődésre gyakorolt hatásai beszédesek, amit ma már MRI felvételek is bizonyítanak.

Dr. Bruce D. Perry amerikai pszichiáter és idegtudós kutatásai és 0-3 éves korú babák agyáról készült MRI felvételek jól illusztrálják, milyen szembeszökő is lehet a különbség. Jól látszik, hogy mind az agytörzs térfogata, mind barázdáltsága, fejlettsége látványos eltéréseket mutat, annak a gyereknek a javára, aki szeretetteljes, biztonságos közegben nevelkedett.

Harmincszoros sebesség – ezért is sürgető figyelmet szentelnünk az ügynek

Egy kisbaba agyában 9 hónapos koráig minden egyes másodpercben 20.000 új idegsejt alakul ki. Ez a szám felnőtt korban mindössze 700. Egy csecsemő agya közel harmincszoros tempóban fejlődik! Minden egyes másodpercben. Ezért nem mindegy, hogy milyen meghatározó ingerek érik őt, mivel az ebben az időszakban kialakuló idegrendszeri kapcsolatok jelentősen befolyásolják élete hátralevő részét.

A legfiatalabbakat érteni a legnehezebb

A kisgyerekek 1-2 éves koruktól képesekké válnak rá, hogy világosan kifejezzék akaratukat, kommunikáljanak környezetükkel, ám az újszülöttek még nem tudják egyértelműen „elmondani”, mit szeretnének, mi lenne jó nekik. Ez megnehezíti a velük történő kommunikációt. Mégis, habár kifejezni nem tudják még magukat, mindent érzékelnek és minden hatással van a legkisebbekre is.

Mindent érzékel, bár beszélni róla még nem tud

Közkeletű tévhit, hogy a csecsemő, mivel még nem tudja úgy kifejezni magát, mint egy 3-4 éves kisgyerek, ezért az őt ért traumát sem éli Közkeletű tévhit, hogy a csecsemő, mivel még nem tudja úgy kifejezni magát, mint egy 3-4 éves kisgyerek, ezért az őt ért traumát sem éli meg olyan nagymértékben. Mostanra bizonyított tény, hogy egy csecsemő ugyanúgy traumát él át akkor, amikor hallja szülei veszekedését vagy érzékeli a családon belüli erőszak jeleit, mint idősebb testvérei. Sőt, rendszere azonnal jelzi a veszélyt, a fenyegetettséget, édesanyja félelem érzetét. Csak ő nem tud elszaladni. Idegrendszerére, lelki állapotára jelentős mértékben hatnak ezek az élethelyzetek. Idegsejtjei elraktározzák ezeket az információkat, és ennek figyelembevételével fejlődik tovább a személyisége. Az ekkor átélt trauma hatása rögzül és vele marad örök életére.

A legelhivatottabb szakemberek számára is ismeretlen terep

Láttuk, hogy mennyire kritikus, hogy az ebben a szakaszban levő traumát átélő gyerekek és családtagjaik segítséget kapjanak. Kitől és hogyan?

Bármennyire is sürgető és fontos, még nincs erre kiforrott eszköztár, jelzőrendszer, sem itthon, sem a környező országokban. A legfrissebb neurobiológai, fejlődés-lélektani kutatások figyelembevételével kell elkezdeni ezen rendszer kialakítását.

Mit teszünk?

Az ECLIPS projektben kisgyerekekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő szakemberek, gondozási szervezetek számára az esetek felismerését és jelzését segítő eszközt fejlesztünk. Trauma-tudatos ellátási protokollokat dolgozunk ki, oktatási céllal VR alkalmazást készítünk. Célunk, hogy a szakemberek megfelelően, felkészülten tudjanak gondoskodni a traumát átélt gyerekekről.

Mi történt 2021-ben az ECLIPS-ben?

• 4 európai országban (Belgium, Magyarország, Olaszország és Lettország) gyűjtöttük össze és elemeztük az elérhető szakirodalmat és a tapasztalati tudást a témában,
• szakmai fókuszcsoportokat szerveztünk:
  • gyakorlati ismereteket gyűjtöttünk gyerekekkel foglalkozó szakemberek, pl. gyermekorvosok, védőnők, bölcsődei dolgozók, részvételével
  • feltártuk a hiányosságokat, akadályokat is, melyekkel mindenképpen foglalkoznunk kell ahhoz, hogy a szakemberek felkészültek lehessenek egy-egy lehetséges abúzus-gyanús eset kezelésében, és meg tudják tenni a szükséges lépéseket.

Mik az eddigi tanulságok?

• a legfőbb hiányosságok a gyermekjogok és a trauma alapvető koncepciójának területén mutatkoznak
  • Mind a 4 vizsgált országban komoly problémát jelent az általános ismerethiány és a képzések elégtelensége a kisgyerekkori abúzus felismerésének és jelzésének témakörében.
  • A szűrést illetően eszközök és következetes eljárásrendek szinte teljes hiányáról beszélhetünk.
  • Több országban lépnek fel kulturális fékek is. A testi fenyítés „elfogadottsága” a gyereknevelésben, egy elcsattanó pofon, vagy fenékre verés a közvélekedésben elfogadott és nem számít abúzusnak. Ez okozhatja, hogy a jelzések csak súlyosabb esetekben történnek meg.
• A jelzés eljárásrendje sokszor túl bonyolult, bürokráciától terhelt, és a megfelelő ismeretek hiányában nehezen követhető.
• A szakemberek nem biztosak benne, hogy kompetenciájuk és ismereteik elégségesek a felméréshez és jelentéshez, nagyrészt belső megérzéseikre hagyatkoznak.
• A gyermekvédelemben szereplő szervezetek, szakszolgálatok és intézmények közötti hiányos kommunikáció, együttműködés.

Mi várható 2022-ben az ECLIPS-ben?

• február | traumatudatos protokoll pilotja a részvevő bölcsődékben
• március | képzők képzése, szakmai műhelymunka a bántalmazás felismeréséről és jelzéséről
• április-május | képzések 30 szakember részére
• június | VR (virtual reality) eszköz segítségével folyó képzés
• szeptember | kérdőíves utófelmérés a végzett szakemberek körében
• 2022 év végétől | a képzés és az eszköz bevezetése a részvevő országokban

Érdekelnek a legfrissebb kutatási eredményeink a téma kapcsán? Megismernéd a készülő képzési anyagot?

Iratkozz fel hírlevelünkre itt!

Az ECLIPS projekt fontos mérföldkő az erőszak és annak hatásai elleni harcban.
eclipsproject.eu

A fenti tartalom  csakis az írójának véleményét tükrözi, az Európai Bizottság nem felelős az ebben az írásban szereplő információkért.

Dardedze Központ | Riga, Lettország
Leuven-Limburg Egyetem | Belgium
Pressley Ridge Magyarország Alapítvány
Unimore Egyetem | Olaszország

Co-funded by the Rights, Equality and Citizenship (REC) Programme of the European Union